Megbízható, pontos, dinamikus ügyvédet keres?

Hívjon bizalommal!

Telefon

+36 70 355 56 39

A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

A házasság megszűnésének két leggyakoribb esete az egyik házastárs halála és a bírósági felbontás (válóper).

A házasság válóper esetén a házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

A HÁZASSÁG FELBONTÁSA

A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

A bíróság a házasságot az előbbiekben részletezett körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik.
A házasságnak az előbb említett módon történő felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta.
Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.
A házasság felbontásánál a közös gyermek érdekét figyelembe kell venni.

A szülői felügyelet gyakorlásának, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásnak és a gyermek tartásának rendezése során a gyermek érdekének kell elsődlegesen érvényesülnie.

KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

A házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt – saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére – kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják.

A házasságot a bíróság tehát alapvetően kétféleképpen bontja fel.
1. Valamelyik házastárs kérelmére, ez az úgynevezett „tényállásos bontás” (a házasság felbontása teljes körű bizonyítás alapján történik).
2. Vagy a házastársak közös kérelmére – egyező akaratnyilvánítás alapján – bontja fel, ez az úgynevezett “megegyezésen alapuló bontás”.

A teljes körű bizonyítást kívánó válóper (tényállásos bontás) egyik típusa az, amikor a válást kérelmező házastárs egyoldalú kérelmére a másik házastárs ellenzésével szemben folyik az eljárás. A másik típusa az, amikor az alperes (másik házastárs) sem ellenzi a házasság felbontását, esetleg azt ő maga is kéri, de nincsenek meg a megegyezéses bontásnak a feltételei és azok létrehozására a per folyamán sincsen lehetőség. Ezekben az esetekben a feleknek fel kell tárniuk a házasság megromlásához vezető okokat, adott esetben bizonyítást kell felvenni (pl. tanúk meghallgatása, okiratok bemutatása stb.).

A házasság felbontása iránti per megindítása, főbb szabályai, a bontás hatálya

A házassági bontópernek tételes illetéke van, melynek összege 30.000.- Ft.

A házasság felbontása iránt a pert a házastársnak a másik házastárs ellen, személyesen kell megindítania. (Természetesen ez nem azt jelenti, hogy pl. ügyvéd nem járhat el az egyik fél ügyében, sőt a legtöbb esetben ügyvédek készítik a keresetlevelet is. Ez azt jelenti, hogy más személy (pl. testvér, szülő stb.) nem indíthatja meg a pert, csak házastárs, mégpedig csak a házastársa ellen). A házasságot felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos.

Házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópereket (válópereket) kell érteni.
A házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.

Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per és házassági vagyonjogi per (pl. közös vagyon megosztása).

A házassági per bírósága előtt a keresettel csak az ugyanarra a házasságra vonatkozó más érvénytelenítési vagy bontókeresetet, továbbá a házasfelek gyermekének származására, tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére vonatkozó keresetet, valamint a házassági vagyonjogi keresetet lehet összekapcsolni.
Házassági perben a keresetlevélben elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat (pl. házassági és születési anyakönyvi kivonatokat) mellékelni kell, kivéve ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben azonban utalni kell.

A házassági per tárgyalásáról a fél kérelmére a nyilvánosságot ki lehet zárni. Erre a bíróság a feleket köteles figyelmeztetni.

A felperes házassági perben keresetétől az eljárás bármely szakában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. Ha a felperes a keresetétől az első fokú eljárás befejezése után, de még az ítélet jogerőre emelkedése előtt áll el, az ítéletet az iratoknak a fellebbezés folytán való felterjesztése előtt az első fokú, egyébként a másodfokú bíróság helyezi hatályon kívül.

Házassági perben – bizonyos kivételekkel – a bíróság köteles a házastársakat személyesen meghallgatni; a bíróság akként is rendelkezhet, hogy az egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne legyen jelen.

A bontóperben tartott első tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja. Ha valamelyik házastárs cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, a személyes meghallgatás nem kötelező.
Ha a felperes – az előbb említett eseteket kivéve – az első tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a pert meg kell szüntetni.
A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszünteti, a perköltségben való marasztalást azonban mellőzi.

Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, külön meghatározott kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot.
Ha valamelyik házastárs cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy ha a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni. A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti.

A bíróság a házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetében a szükségeshez képest hivatalból is határoz ideiglenesen

  • a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése,
  • a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása,
  • a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, illetve
  • a házastársak lakáshasználatának
  • kérdésében.

    Ha a házassági pernek akár első, akár folytatólagos tárgyalását az alperes mulasztja el, a mulasztás következményeit nem lehet alkalmazni. A felperes mulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti, ha azonban az ügyész a felperes, hivatalból új határnapot tűz ki. A felperes, akinek lakóhelye külföldön van, kérheti, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg.

    Ha valamelyik házastárs a házassági bontóper jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság a pert a perköltségre vonatkozó határozathozatal nélkül megszünteti, és a perben esetleg már hozott ítéletet hatályon kívül helyezi.

    BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK

    A házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermek tartása, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése felől – szükség esetén – erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell.

    A bíróság a házasság felbontása felől – hacsak a felek a házasság felbontását nem közösen kérték és bizonyos kérdésekben megállapodtak – addig nem dönthet, míg az ott meghatározott valamennyi kérdésben egyezség nem jött létre, és azt a bíróság jogerős végzésével jóvá nem hagyta. Ha a házassági perben a névviseléstől való eltiltás iránti kérelmet is előterjesztettek, arról a bíróság a házasság felbontásával (érvénytelenné nyilvánításával) egyidejűleg dönt. Részítélet hozatalának egyik kérdésben sincs helye.
    A házassági bontóperben a bíróságnak az egyezség jóváhagyása során, illetve ítéletében a felek közös kiskorú gyermekének érdekére figyelemmel kell lennie.
    A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmények mérlegelése alapján határoz.
    Az első fokú bíróságnak a házasság érvénytelenítése iránt indított perben hozott ítéletét az ügyésszel akkor is közölni kell, ha a perben nem vesz részt, és az ügyész az ítélet ellen ilyenkor is fellebbezhet.
    Az első fokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre.

    HÁZASSÁGI VAGYONJOGI KERESLET

    Az érvénytelenítési és a bontókereset (válóper) a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi keresettel is összekapcsolható, illetőleg az ilyen vagyonjogi igény viszontkeresettel a házassági perben is érvényesíthető. A jelen fejezet rendelkezései az ilyen kereset, illetőleg viszontkereset tárgyában folyó eljárásra nem terjednek ki. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a felek peren kívül nem tudnak megállapodni a közös vagyonuk megosztását illetően, úgy a válóperben ezt a vagyonjogi igényt lehet érvényesíteni, és az a bíróság fogja letárgyalni az ügyet (jellemzően ugyanabban az eljárásban), amelyik a válópert is.

    Ha a bíróság az érvénytelenítési, illetőleg a bontókereset és a házassági vagyonjogi kereset felől külön határoz, mindegyik kérdésben külön hoz ítéletet (részítéletet) . Ilyen esetben az eljárás a vagyonjogi kereset tárgyában csak az érvénytelenítés, illetőleg bontás kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedése után folytatható.

    Ha a felek a házassági és vagyonjogi keresetre egyaránt kiterjedő első fokú ítélet ellen kizárólag a vagyonjogi kérdés tárgyában éltek fellebbezéssel, ez a házasság kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedését nem érinti, s ehhez képest a fellebbezési kérelem vagy a csatlakozó fellebbezés erre a kérdésre utóbb sem terjeszthető ki.

    A fentieket összefoglalva a válóperben bizonyos szűk körű kivételeket nem számítva nem kötelező a jogi képviselet (azaz a felek önállóan is eljárhatnak a bíróságon), de álláspontom szerint bizonyos esetekben optimális megoldás lehet ügyvédhez fordulni.

    Részletes tájékoztatásért vagy személyes konzultációért kérem keressen az elérhetőségeimen!

    Hívjon bizalommal: +36 70 355 56 39 – Írjon email-t: info@drharsanyi.hu