HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS
Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség (amelyet a Ptk. alapesetben alkalmazni rendel, más néven törvényes vagyonjogi rendszer) helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei (pl. ingatlanok, gépjárművek, értékesebb egyéb ingóságok stb.) tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.
Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek. A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a házastárs a tizennyolcadik életévét nem töltötte be vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott.
A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a szerződést módosíthatják és megszüntethetik. A szerződés módosítására és megszüntetésére a szerződés létrejöttére vonatkozó érvényességi és hatályossági szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
A törvényes vagyonjogi rendszer helyett a házasulók és a házastársak a közszerzeményi rendszert vagy a vagyonelkülönítési rendszert választhatják.
KÖZSZERZEMÉNYI RENDSZER
Ha a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben közszerzeményi rendszer kikötésében állapodtak meg, a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény.
VAGYONELKÜLÖNÍTÉSI RENDSZER
Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyonelkülönítés rendszerét kell alkalmazni.
Ha a házasulók vagy a házastársak között szerződés vagy a bíróság határozata alapján vagyonelkülönítés jön létre, a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, és tartozásukért önállóan felelnek.
A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS ALAKI SZABÁLYAI
A Családjogi Könyv a házassági vagyonjogi szerződések szabályozásánál a korábbi szabályozáshoz hasonlóan rendelkezik arról, hogy a házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, másrészről létrehozza a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását.
Ez alapján a házassági vagyonjogi szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
ÉLETTÁRSI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS
Fontos változás, hogy a Ptk. Kötelmi Jogi Könyvében a házassági vagyonjogi szerződésekre vonatkozó rendelkezésekkel azonos szabályt vezet be az élettársi (nem az azonos neműekre vonatkozó bejegyzett élettársakra) vagyonjogi szerződések érvényessége és nyilvántartása tekintetében is.
Eszerint az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés szintén akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy e törvény alapján – a házastársak között érvényesülhet.
A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
Az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartására a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
HÁZASSÁGI SZERZŐDÉS KÖZJEGYZŐI NYILVÁNTARTÁSA
A Ptk. által bevezetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti. Ennek a nyilvántartásnak a lényege az, hogy a házastársak vagy élettársak az általuk kötött vagyonjogi szerződéseket nyilvántartásba vetethetik.
A NYILVÁNTARTÁS CÉLJA
A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítását. A nyilvántartás – ellenkező bizonyításáig – közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll.
Nem teszi tehát érvénytelenné a házassági (bejegyzett élettársi, élettársi) vagyonjogi szerződést, ha azt a nyilvántartásba nem jegyzik be, de harmadik személlyel, így pl. egy esetleges hitelezővel szemben csak akkor lehet rá hivatkozni, ha a nyilvántartásban szerepel, vagy ha a házastársak (bejegyzett élettársak, élettársak) bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
A házassági (továbbá az élettársi, bejegyzett élettársi) vagyonjogi szerződés fontos eszköz arra, hogy a házasságkötés előtti, és a házasság alatti vagyonmozgásokat szabályozni lehessen. A szerződésben el lehet (sőt, a legtöbb esetben el is kell) például elhatárolni a külön és közös vagyont, megóvni valamelyik házasfél (vagy csak élettárs) vagyonát a másik házastárs ellen vezetett behajtási, végrehajtási eljárástól, valamint előre meghatározni a házastársi tartás vagy éppen gyerektartás szabályait. Így egy esetleges anyagi csőd vagy sajnálatos válás során sok problémát lehet előre gondolkodva, ésszerű módon szabályozni.
Természetesen a fenti csupán egy általános és tömör leírás, de részletes tájékoztatásért vagy személyes konzultációért, kérem, keressen az elérhetőségeimen!